Most néztem a reality tv-n, épp különféle műtéteket mutattak, élőben.
Brrrrrr!

Picur a megmondhatója, én már a hentesmunkát se szeretem, de ahogy ezek vagdossák az embereket, az már nagyon sok nekem. Az a vicc jut eszembe, amikor megkérdik a parasztbácsit, hogy miért háromlábú a disznója, mire az: hát csak nem gondolja, hogy egy bableves kedvéért levágok egy egész disznót!

Morbid, de ezek a műtétek is azok. Most már tudom, miért nem akarok beteg lenni.
Ilyenkor eszembe jut, amit picur átélt. Ő persze nem örül, mikor ezt felemlegetem, de ez végülis az én blogom. :)

Ott jöttem rá, hogy mennyire szeretem. Ezt át kell élni, addig én se hittem el. Mikor felmerül, hogy a másik bizony otthagyhatja a fogát, egészen másképp működik minden.

Szomorú gondolatok ezek. És rossz vég ez egy napnak.
De holnap jön picur. Ez a fontos. A többi... csak homok.