Diary of my love
Diary of my love
A diary about my relationship with my only love, Picur.
Wednesday, November 03, 2004
Hasamra süt a nap...
Mondanám, ha nem lenne ilyen késő.
Estére belejöttem a diplomaírásba, és mostanáig zúztam. Szépet haladtam előre, végre sikerült lefixálni az osztály-hierarchiát, csak épp tesztelgetni is kellene, ahhoz meg még hiányzik pár dolog.
Most épp tusolás után vagyok, ádámkosztümben, és egy banánt rágcsálok.
Még mindig baromi messzinek tűnik a diploma vége. Még jópár ekkora ugrás kell, mire azt mondom, hogy "na, innentől már meglesz". :(
Picurral beszéltem még este. Tök korán elmehetett aludni. De hiányzik a kislány. Tegnap úgy lefárasztott, hogy az oldalamon fekve, a karját szorítva elaludtam. Olyan jó volt, ahogy a hátamnak simult. Olyan andalító. Nem is maradtam fent sokáig.
Pénteken jön barbi. Erre kíváncsi leszek. No nem rá, hanem hogy mennyire mászik rám. Amúgy mintapéldánya lehetne az átlag, félénk, visszahúzódó, de amúgy aranyos és szeretetre vágyó lányoknak. Ha nem lakna olyan messze, meg nem lett volna itt nekem picur, még ki is kezdtem volna vele. De picuron már elég korán látszott, hogy nem mindennapi lány. És bejött a sejtésem. Tényleg nem az. Ő egy kisebb istenség.
Azt is imádom picurban, hogy nem kell játszanom előtte a hősszerelmest (... hanem hagyja, hogy magától jöjjön :) . Pl. rámszólt, hogy nyugodtan nézegessem csak a vonaton talált pornómagazint, mert tudta, hogy úgyis érdekel. Meg tök nyugodtan beszélek neki a pornógyűjteményemről és arról is, hogy mit is csinálok, mikor nincs itt. Szóval kellemes, fesztelen légkört teremt.
Ez egyébként egy nagyon fontos -és nagyon ritka- tulajdonság, hogy képes túllépni a saját igényein, mert tudja, hogy nekem az jobb. Pedig néha látni vélem rajta, hogy kicsit rosszul esik neki, hogy egy másik lány seggét szemlélem meglehetős alapossággal. Néha mintha félne ilyenkor egy kicsit. Nem biztos, lehet, hogy csak én látom bele. De akkor is jó érzés, hogy magam lehetek mellette is, nem valami bigott monogámot alakító színész.
Sokat beszélgetünk a megcsalásról, egyéjszakás kalandokról, és társairól - hiába, no, rengeteget beszélgetünk. Vele lehet. Bármiről, bármennyit, tetszőleges részletességgel. És ez az igazán fantasztikus benne. Neki olyan dolgokat is elmondtam, amiket álmomban sem mertem senkinek.
Szép álmokat kívánni már kicsit késő, szóval addig is, remélem jól sikerül az interjúja. Bár akkor lőttek a szép nyugis hétköznapoknak is. De ő nagyon szeretné, hát drukkolok neki.
Imádlak, édes kis móóóóókus!
Estére belejöttem a diplomaírásba, és mostanáig zúztam. Szépet haladtam előre, végre sikerült lefixálni az osztály-hierarchiát, csak épp tesztelgetni is kellene, ahhoz meg még hiányzik pár dolog.
Most épp tusolás után vagyok, ádámkosztümben, és egy banánt rágcsálok.
Még mindig baromi messzinek tűnik a diploma vége. Még jópár ekkora ugrás kell, mire azt mondom, hogy "na, innentől már meglesz". :(
Picurral beszéltem még este. Tök korán elmehetett aludni. De hiányzik a kislány. Tegnap úgy lefárasztott, hogy az oldalamon fekve, a karját szorítva elaludtam. Olyan jó volt, ahogy a hátamnak simult. Olyan andalító. Nem is maradtam fent sokáig.
Pénteken jön barbi. Erre kíváncsi leszek. No nem rá, hanem hogy mennyire mászik rám. Amúgy mintapéldánya lehetne az átlag, félénk, visszahúzódó, de amúgy aranyos és szeretetre vágyó lányoknak. Ha nem lakna olyan messze, meg nem lett volna itt nekem picur, még ki is kezdtem volna vele. De picuron már elég korán látszott, hogy nem mindennapi lány. És bejött a sejtésem. Tényleg nem az. Ő egy kisebb istenség.
Azt is imádom picurban, hogy nem kell játszanom előtte a hősszerelmest (... hanem hagyja, hogy magától jöjjön :) . Pl. rámszólt, hogy nyugodtan nézegessem csak a vonaton talált pornómagazint, mert tudta, hogy úgyis érdekel. Meg tök nyugodtan beszélek neki a pornógyűjteményemről és arról is, hogy mit is csinálok, mikor nincs itt. Szóval kellemes, fesztelen légkört teremt.
Ez egyébként egy nagyon fontos -és nagyon ritka- tulajdonság, hogy képes túllépni a saját igényein, mert tudja, hogy nekem az jobb. Pedig néha látni vélem rajta, hogy kicsit rosszul esik neki, hogy egy másik lány seggét szemlélem meglehetős alapossággal. Néha mintha félne ilyenkor egy kicsit. Nem biztos, lehet, hogy csak én látom bele. De akkor is jó érzés, hogy magam lehetek mellette is, nem valami bigott monogámot alakító színész.
Sokat beszélgetünk a megcsalásról, egyéjszakás kalandokról, és társairól - hiába, no, rengeteget beszélgetünk. Vele lehet. Bármiről, bármennyit, tetszőleges részletességgel. És ez az igazán fantasztikus benne. Neki olyan dolgokat is elmondtam, amiket álmomban sem mertem senkinek.
Szép álmokat kívánni már kicsit késő, szóval addig is, remélem jól sikerül az interjúja. Bár akkor lőttek a szép nyugis hétköznapoknak is. De ő nagyon szeretné, hát drukkolok neki.
Imádlak, édes kis móóóóókus!